Nem sok gyakorlatom van az orvosos könyvek olvasásában, hacsak Máté Gábor néhány könyvét nem tekintjük előtanulmánynak. Dr. Emeran Mayer pszichiáter, aki a bélbetegségekre specializálódott a bél-agy kapcsolat kutatása révén. Könyvéből sokat megtudunk az életéről is, egy kis bajor faluban nevelkedett, aztán a családi vállalkozás helyett Münchenben kezdtett orvosi egyetemre járni, ahol először nem tudtak mit kezdeni az érdeklődésével, később átment Amerikába, egy témát kutató központba. Járt dél-amerikai őslakosok között, látogatást tett Olaszországban, ahol a mediterrán étrendet tanulmányozta, ami sokkal kedvezőbb élettani hatásokkal bír szerinte, mint az észak-amerikai étrend. Amúgy meg használ egy csomó orvosi szakkifejezést, szerintem a legtöbbször az IBS (irritábilis bél szindróma) kifejezést használja a legtöbbször, majd egyszer, amikor már nem is várnánk, rajtaütésszerűen meg is magyarázza. A könyv első fele jórészt patkánykísérletek leírásával van tele, néhány páciense esetének ismertetésével (a pszichológiai önsegítőkönyvek mintájára), majd hosszasan győzköd minket, hogy a bélben élő "mikrobióták" összessége miért nevezhető második agynak. Elmagyarázza azt is, hogyan hathat a gyomrunk állapota az érzelmeinkre, azon keresztül a döntéseinkre, mi van még? Egy kicsit sokszor ismétli magát, ami nem feltétlenül baj, "jobban rögzül", de némi szerkesztésbeli hiányosságra is fényt derít...

A könyvet praktikus tanácsokkal igyekszik zárni, hogyan tartsuk karban a mikrobiomunkat, a szerkezet kissé széttöredezett, nehezen vehető észre a könyvben valamiféle koncepció, az is mínusz pont, hogy pszichiáter írta, ha nem is olyan pszichiátriai foglár, egyébként egyre több pszichiáter látja meg a témában a menekülési útvonalat vigasztalan "szakmája" elől. Szóval Máté Gábornál kezdtem az orvosos könyveket, amiből arra a következtetésre jutottam, hogy nekik azért jó, mert nincsenek soha egyedül (ott a sok páciens), egyszer majd kiveszek egy orvosi krimit is, hogy teljes legyen ez az orvosmánia nálam... Egyébként zárásként csak annyit, hogy ettől a könyvtől nem kerültem közelebb a bajaim megoldásához (némi csalódás, az ember mindig jobbat vár), de annyit legalább sikerült kihüvelyeznem belőle, hogy az egész észak-amerikai és "fast food" irányvonal egészségtelen, sőt kifejezetten káros...

Bár ezt eddig is tudtam (mindenesetre azért jól jött a megerősítés)... És még koránt sincs vége az orvososdinak...