Sigmund Freud Egy illúzió jövője című esszéjében kivételesen a kultúráról és a vallásról értekezik. Nem tudom, találkozott-e Marx-i eszmékkel, de az elején arról ír, hogy a kultúra a kevesek rendszere, amit ráerőltetnek a többségre. És ezért a többség igyekszik magát kivonni a kultúra alól, és lerázni magáról azt. Főleg ott, ahol a kultúra nem megfelelő az igényeiknek.
A kultúrán főleg a tabuk tilalmát érti – itt hivatkozik a Totem és tabu című könyvére is. Hogy már elértük az emberevés tabujának tilalmát, de a többi tabut, a vérfertőzés és a gyilkosság tilalmát kellene még valahogy a jövőben elérni – vallás nélkül. Freud csak azért beszél kultúráról, hogy vele párhuzamosan bevezethesse a valláskritikai észrevételeit, minthogy a vallást a kultúra részeként tekinti. Később többször illúziónak nevezi – innen a cím.
A vallás eltörlése
Azt leszögezi, hogy nem minden pszichoanalitikus ért egyet a vallás eltörlésének óhajával, ő viszont igen. És a vallás helyébe az emberi intelligenciát állítaná, minthogy véleménye szerint az ember a tudományok előrehaladása révén már elérte a szellemi nagykorúságot, és képes erre.
A vallást kényszerneurózisnak, sőt kollektív kényszerneurózisnak tartja, amitől meg kell szabadulni. Fiktív beszélgetőpartnert vesz fel a könyvében, aki a vallás védelmezőjeként szólal fel, Sigmund Freud ellenében, és eszmecserét folytat vele. (Ez se túl normális.) Az írását abban a korban, amelyikben írta, nem volt biztos, hogy megjelentetik-e egyáltalán. Régebben – mint írja – kivégzés járt az ilyen művekért, ma már csak esetleg nem jelentetik meg őket.
A szöveget annyiban haladta meg a mai világunk, hogy a tudomány már nem áll különösebben vitában a vallással, hanem – mindkettő hiányosságai mellett – elfogadják egymást. Nem tűnt el a vallás, mint ahogy Freud szerette volna, de a tudomány sem sokszor az, amilyennek szeretnénk. Szóval ez az egész vallás-tudomány kettősség szembeállítása túlhaladott lett mára, úgy érzem. Nem tudom, Freud mit szólt volna mindehhez, talán kibékült volna ő is mindezekkel. Bár azt hiszem azt, hogy jórészt eltűnt a pszichoanalízis, nem jó szemmel nézte volna.
