Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek egy 200 oldalas, egy este alatt elolvasható könyv. Nagyon olvasmányos. Együltő helyemben sikerült elolvasni. Sokat gondolkodtam, hogy Feldmár András a tudományos példaképem, vagy Szendi Gábor, régebben Feldmár András volt, most már inkább hajlok afelé, hogy Szendi Gábor. Mert nem csak elmélettel él az ember. (Persze azért favorizáltam őket, mert a pszichiátriáról írtak hideget-meleget. Főleg hideget.)
Régebben gyanakodva figyeltem Szendi Gábor Paleolit mániáját, de ez a kis könyv meggyőzött, hogy talán mégis van benne valami. Külön öröm számomra, hogy kevés orvosi kifejezéssel, körülbelül az én szintemen íródott, ami az orvosi részét illeti. Érdekes, hogy Szendi Gábor pszichológus, és orvosi kérdésekkel foglalkozik. Érdekes, hogy én újságíró vagyok, és azzal foglalkozom a blogomon, ami engem érdekel, de esetleg mást nem. Hát, ez van.
A paleolit táplálkozás az evolúciós orvoslásból fejlődött ki, és főként azon alapul, hogy a természeti népek étrendjét kellene utánoznunk. Persze, nem visszamenni az időben, hanem a civilizációs vívmányok mellett a paleolit táplálkozás lehet a nyerő párosítás sokak számára.
Paleo és ketogén
Emelett szót kapott néhány helyen a könyvben a ketogén diéta, ami a paleolithoz hasonló, de főleg a húsevésre helyezi a hangsúlyt. A könyvben szerepel még a koleszterin-elmélet, amit Szendi Gábor elhibázottnak tart. Helyette a szénhidrát-elméletet hozza be, mint a civilizációs betegségek fő okát. Tehát zsírt minden mennyiségben, szénhidrátot és finomított növényi olajakat semmit. A húgysavról is azt mondja, hogy inkább húst együnk rá, mint szénhidrátot.
Ezekkel a kijelentéseivel valamennyire szembe megy a mai orvoslással, főleg a dietetikusokról húzza le a keresztvizet, az élelmiszeripar fizett bérenceinek nevezve őket. A pszichiátria is szóba jön az ADHD kapcsán, ők is megkapják a magukét, temészetesen. A depresszióról egy érdekes példát hoz elő: annál fogékonyabbak vagyunk rá, minél több a gyulladás a szervezetünkben. Ezt egy érdekes példával szemlélteti: Az üres pohár sokat elbír, ami félig tele van, az már kevesebbet, és a teli pohárba már csak egy csepp is elég, hogy beinduljon a depresszió.
